• Magyarország
  • USA

USA / Magyarország: Svájcnak tennie kell az üldözöttekért!

03. február 2020

2019-ben két nemzetközi konferencia középpontjában (júliusban az Amerikai Egyesült Államokban, majd novemberben Magyarországon) is a keresztényüldözés állt. Mégis mindkettő különbözött egymástól. John Eibner, a CSI vezérigazgatója az okokról beszélt, és felszólította Svájcot, hogy tegyen lépéseket az ügyben.



CSI: Ön 2019. november 26-28. között részt vett Budapesten a keresztényüldözéséről szóló második nemzetközi konferencián. Miért rendezett ilyen tanácskozást Magyarország?

Dr. John Eibner: A budapesti kormány néhány évvel ezelőtt programot hirdetett az üldözött keresztények támogatására, különösen a Közel-Keleten. A magyar kormány elismeri az ország keresztény örökségét, és azt akarja folytatni. A másik ok több – közel-keleti és nyugat-afrikai – ország destabilizációja fölött érzett aggodalmuk. A destabilizáció üldöztetéshez és migrációs hullámokhoz vezet, ami a magyar kormány szerint veszélyezteti a nemzetbiztonságot.

CSI: Ez nem pusztán politikai haszonszerzés?

J. E.: A politikában sok a show elem, részben, mert a politikusok mindig nyerni akarnak. Ez önmagában még nem ok arra, hogy elítéljünk egy konferenciát. Véleményem szerint a magyar hatóságok többet tesznek puszta show-műsornál. Például fórumot biztosítanak a szíriai egyházi vezetőknek, és megpróbálják egy hálózatba szervezni őket a különböző országok küldöttségeivel. Nem kellene ilyesmit tenniük ahhoz, hogy kielégítsék az ország keresztényeinek jogait. Egyszerűen azt mondhatnák ők is, amit sokan mások: „Segítünk Ninive kormányzóság keresztény falvainak újjáépítésében.” Ezt meg is teszik. Ám ennél többet is tesznek, vállalva annak a kockázatát, hogy magukra haragítják az Egyesült Államokat.

CSI: Úgy tűnik, Magyarország óvatos, hisz a konferencián amerikai tisztviselők szintén jelen voltak.

J. E.: A magyarok nem konfrontálódnak, különben teljes kudarcot vallanának. A kölcsönös tisztelet alapján tevékenykednek, és megpróbálnak párbeszédet kezdeményezni. Nem véletlen, hogy Putyin orosz elnök alig néhány héttel azelőtt érkezett Budapestre, hogy megvitassa a vallásszabadság kérdéseit, mielőtt az Egyesült Államok megjelent a konferencián. Magyarország kis ország. Mindössze annyit tehet, hogy a különböző oldalak képviselőit összehozza, hogy beszéljenek egymással, és megértsék a közös biztonsági érdekeket.

CSI: Mik voltak a konferencia eredményei?

J. E.: Illúzió lenne azt várni, hogy egy ilyen konferencia után bármely országban hirtelen javul a vallásszabadság helyzete. De az ilyen és ehhez hasonló konferenciák felrázhatják az embereket és fölhívhatják a figyelmet az adott témára.

CSI: Miért volt fontos a CSI jelenléte?

J. E.: Azért utaztam Budapestre, mert meghívást kaptam két pódiumbeszélgetésre, ami nagy elégedettséggel töltött el. Az én előadásom természetesen nem változtatja meg a világot, de a meghívás ténye mutatja a magyar kormány és a nem kormányzati szervek (NGO) véleményét: érdemes odafigyelni a CSI tevékenységére.

A kapcsolatok ápolása szintén nagy előny. Találkoztam olyan emberekkel, akikkel a múltban együtt dolgozhattam. És megismerkedtem olyanokkal, akikkel a CSI kapcsolatba fog lépni.

CSI: Mondana példákat is?

J. E.: Túl korai lenne konkrétumokat sorolni. Nagyon jó ötlet azonban egy olyan vallásszabadság hálózat kialakítása Szíriával kapcsolatban, amely szintén kritikusan szemléli a szankciókat.

CSI: Nyáron az Egyesült Államokban részt vett a vallásszabadság előmozdításáért megrendezett második miniszterkonferencián. Mit lát, összehasonlítva a két értekezletet?

J. E.: Szembeötlő a két ország külpolitikája közti hasonlóság. A washingtoni tanácskozás fő célja a szembenálló felekre nehezedő nyomás kiépítése volt: Kína vagy Irán. Ezzel szemben Szaúd-Arábiát, amely a vallásszabadság szempontjából az egyik legproblémásabb állam, de az USA szoros szövetségese, egyáltalán nem bírálják.

Magyarország külpolitikai érdekei egészen mások. Ez legjobban a közel-keleti és nyugat-afrikai migráció jelentette stratégiai fenyegetésben látszik. Ezzel szemben ezeket a régiókat alig érintette a washingtoni konferencia.

CSI: A svájci média épphogy csak megemlítette a két szimpóziumot. Miért?

J. E.: Svájc nem képviseltette magát megfelelő szinten. Ha például egy miniszter vett volna részt a tanácskozásokon, a médiaérdeklődés is megnőtt volna.

CSI: Ön szerint mi lenne Svájc feladata?

J. E.: Nem csak egyszerűen csatlakoznia kéne az Egyesült Államok vagy Magyarország kezdeményezéséhez. Svájcnak konzultációt kéne kezdenie a CSI-vel és más érdekelt felekkel, hogy megvitassuk, miként tudnánk sikerrel elősegíteni a vallásszabadságot, és mit tehetünk az elnyomott keresztények és más vallási kisebbségek ügyében. Ezt üzenjük a svájci kormánynak.


Bátorító üzenetek százai Andrew Brunson lelkésznek és feleségének

A budapesti konferencián részt vett Norine és Andrew Brunson is. A CSI képviselői átadták nekik a kedves Támogatóinktól kapott több száz bátorító lapot. Andrew Brunson protestáns lelkészt majd két évre bebörtönözték Törökországban. Norine köszönetet mondott a bátorító üzenetek küldőinek:

„Hihetetlenül fontos számunkra, hogy léteznek olyan emberek, akik imádkoztak értünk, amíg Andrew ártatlanul börtönben volt.”

Nagyon köszönjük mindazoknak, akik részt vettek a CSI kampányában!

 

Kommentáld a cikket

A kommentárt sikeresen továbbítottuk.

A kommentet sikeresen továbbítottuk. Az adminisztrátor ellenőrzése után közöljük.