• Törökország

Újabb keresztény templomból lett mecset

25. augusztus 2020

A bizánci görög ortodox Szent Megváltó Khôra bazilika 1948 óta múzeum volt.



Alig múlt el pár hét az Hagia Sophia mecsetté alakítása óta, Recep Tayyip Erdoğan elnök máris újabb bizánci keresztény templomot alakíttatott át mecsetté.

  1. augusztus 21-én – a pénteki ima napjára időzítve – azonnali hatályú elnöki rendelettel mecsetté nyilvánította az isztambuli Szent Megváltó Khôra (törökül Kariye, görögül Χώρᾳ, angolul Chora) templomát. A 2019 decemberében meghozott döntéssel csak a megfelelő pillanatra vártak, ami most érkezett el.

A középkori bizánci görög ortodox keresztény katedrális különlegessége, hogy itt találhatók a legrégebbi és legjobb állapotban fönnmaradt páratlan bizánci freskók és mozaikok. A kultúrtörténeti remekműveket most eltüntetik, vagy legalábbis függönyökkel letakarják, hogy látványuk ne zavarja a muszlim hívők áhítatát. Azért maradhatott meg a Khôrában a legtöbb mozaik, mert a templom a városfalon kívül rekedt. A szinte érintetlen mozaikok és freskók bemutatják Jézusnak és édesanyjának, Szűz Máriának az életét. A Szent Megváltó templomát a bizánci építészet egyik legszebb műveként tartják számon.

A történelem velünk él

Konstantinápoly (Κωνσταντινοπολις) köré komoly védelmi rendszert építettek. Ezek egyike az 5,7 km hosszan elnyúló, 12 m magas, többrétegű, és vizesárokkal megerősített szárazföldi fal, az úgynevezett Theodosius fal. Az Aranyszarv-öböltől egészen a Márvány-tengerig ér, és teljesen elzárja az óvárost a szárazföldtől.

413-ban II. Theodosius (görögösen Theodosziosz) császár utasítására készült el a Konstantinápolyt övező védmű, mely még ezer évig védte a várost. Ezek a félelmetes falak nagyrészt manapság is érintetlenek.

Szent Megváltó Khôra temploma

A bizánci építészet egyik legszebb bazilikáját a 4. század folyamán építették, és ekkor még a Theodosius falon belül állt. Később a városvédő fal odébb került, és a templom már Konstantinápoly szerves része lett. Az újabb fal 413-414-ben épült a templom mellett, így a város védői ide jártak imádkozni.

A Szent Megváltó Khôra bazilikát 1077-1081 folyamán teljesen átépítették, és ekkor alakították ki benne a kereszt alakú (quincunx) folyosókat.

1315-1321 között készültek el benne a ma is látható mozaikok, a kor mesteri képzőművészeti remekei.

Konstantinápoly 1453-as elfoglalásakor a városvédő kapitány megparancsolta, hogy a Khôra templomot mindenképp védjék meg az oszmánoktól. Ezután csak 50 évvel később alakították át iszlám mecsetté. A muzulmán hódítók a mozaikokat nem verték le, hanem vakolattal elfödték.

1948-ban Thomas Whittermore és Paul A. Underwood restaurátor (Amerikai Bizánci Intézet) kezdi meg a templom fölújítását, és a mozaikok föltárását. A munkálatok 1958-ban fejeződtek be, és az épület ezt követően múzeumként (Kariye Müzesi) nyitotta meg kapuit.

A Khôra templomban több mint 100 mozaik, freskó és arany ikonosztázion található.

Az UNESCO Világörökség része

Nabila Massrali, az Európai Unió külügyi szolgálatának szóvivője a török döntés kapcsán emlékeztetett rá, hogy az „Hagia Sophia székesegyházhoz hasonlóan a Szent Megváltó templom is az UNESCO Világörökség része. A Kultúrák Szövetsége tagjaként Törökország elkötelezte magát a vallás- és kultúraközi párbeszédre, valamint a tolerancia és a közös együttélés előmozdítására” – idézi a Greek City Times.

Erdoğan diktátor elnök iszlám felsőbbrendűséget hirdető nacionalista politikájának középpontjába állította az oszmánok győzelmét a bizánciak fölött.  Az Hagia Sophia mecsetté alakítása után megint eggyel tovább lépett, és az UNESCO Világörökség részeként ismert Kariye múzeumot (Kariye Müzesi) visszaalakíttatta mecsetté.

Kihuny a fény

Mostantól eggyel több müezzin szólít harsány hangon imára Isztambulban, és eggyel kevesebb keresztény bazilika áll az Aranyszarv-öböl partján.

A görög keleti rítusú Szent Megváltó Khôra többé nem hirdetheti Jézus igéjét.

Kommentáld a cikket

A kommentárt sikeresen továbbítottuk.

A kommentet sikeresen továbbítottuk. Az adminisztrátor ellenőrzése után közöljük.