• Törökország

Az Hagia Sophia borús jövője

22. július 2020

Az isztambuli ortodox katedrális mecsetté alakításának terve – amely egyáltalán nem példanélküli az országban – nemzetközi fölzúdulást váltott ki. Az Egyházak Világtanácsa fölszólítja Erdoğan elnököt az elhamarkodott döntés „átgondolására és felülvizsgálatára”.



Az 1934-ben „mindenki számára” múzeumként megnyílt Hagia Sophia – miután majdnem 500 évig oszmán császári mecsetként szolgált – 85 éven át a modern Törökország legismertebb szimbóluma volt.

Ennek most vége: a keleti kereszténység lelkületét őrző csodálatos bizánci stílusú bazilikában eddig útmutatóul szolgált ismertető táblákat lecserélték, és a köré épített négy minaretet hangszórókkal látták el.

Első nyilatkozatában a nacionalista Igazság és Fejlődés Pártja (Adalet ve Kalkınma Partisi, AKP) kormány még megerősítette, hogy egyetlen keresztény jelképet sem távolítanak el. A Diyanet, az emlékműért felelős vallási hatóság is azt állította, hogy a képek jelenléte nem zavarja az imát, de „megfelelő módon” el kell takarni őket.

Mehmet Nuri Ersoy kulturális miniszter „meglepetésről” beszélt, amit mindenki megláthat majd július 24-én, az első hivatalos pénteki imán. De már lehet némi fogalmunk arról, mire gondolt.

Erre a napra esik a lausanne-i szerződés aláírásának évfordulója, amely megalapozta az atatürki modern Törökországot. Ez a tény régóta szálka Erdoğan szemében.

A keresztény mozaikok és díszek többségét az oszmán századok során már levakolták vagy helyrehozhatatlanul megsemmisítették. Erdoğan ezt a vakolatot „védőlakknak” nevezi, amivel nyilvánvalóan az a célja, hogy a bizánci korszak még megmaradt egyedülálló freskóritkaságai, Pantokrátor és más szent alakok képi ábrázolásai végleg eltűnjenek.

A képábrázolás tilos az iszlámban. Restaurátorok 2009-ben föltárták a főkupolán egy szinte tökéletes állapotban megmaradt másfél méteres szeráf (hatszárnyú angyal) képét, amelyet 160 évig vakolat borított.

Ertuğrul Günay akkori kulturális miniszter „történelmi jelentőségű napról” beszélt, nemcsak az Hagia Sophia, hanem „a keresztény teológia, és az egész világ számára”.

Most viszont Dr. Ebubekir Sofuoğlu történész, a Sakarya University (Északnyugat-Törökország) professzora fölszólított a mozaikok és ikonok „leverésére”. Az iszlámban ismert gyakori képrombolás a mozaikok – jobb esetben – lemeszelését, rosszabb esetben leverését jelenti. Erre Törökországban máshol is vannak példák.

Templomból mecset – a valláspolitika eszköze

Törökországban – az isztambulival együtt, amely a legnagyobb és leghíresebb – eddig összesen kilenc Hagia Sophia templom létezett.

Nicea (Iznik) Hagia Sophia templomát, ahol a keresztény egyháztörténelem fontos fejezetét írták, 2011-ben mecsetté alakították át. Itt volt a 325-ös zsinat színhelye. A 6-14. század közötti keresztény templomot, majd 1330-1920 között mecsetet a Török Köztársaság kulturális emlékműnek minősítette, ahol nem tarthattak istentiszteletet.

Azóta egy szőnyegekkel borított, sárgaréz korláttal körbezárt emelvény szinte az egész templomhajót betölti. A fülkéket aranykeretes Korán szúrák díszítik. A restaurátorok úgy vélték, hogy a modern biztonsági üveg illik a kapukhoz és az ablakokhoz. A belső térben a látogatók számára jól láthatóan telepített hangszórók, biztosítékdobozok, villanydrótok pókhálója és cipőállványok már a korábbi bizánci bazilika nélkülözhetetlen fölszerelését alkotják.

Ugyanez lett a sorsa a 2013-14-ben a görög határ menti Ainos (Enez) Hagia Sophia templom romjaiból mecsetté átépített műemléknek is.

A Fekete-tenger menti Trapezunt (Trabzon) város Hagia Sophia temploma a következő a sorban. Ezt 2013-ban alakították át mecsetté. A bizánci freskókat álmennyezet és ernyőrendszer rejti el az imádkozók szeme elől. Az „Hagia Sophia múltját egyszerűen elpusztították a pandémia alatt” – mondta Ahmet Kaya, a CHP (Republikánus Néppárt, törökül: Cumhuriyet Halk Partisi), Trabzon legnagyobb ellenzéki pártjának képviselője.

A török hatóságok egyik esetben sem őrizték meg a fölbecsülhetetlen értékű korabeli freskókat és csodálatos falfestményeket.

Az sem igaz, hogy az isztambuli katedrális „vallási funkciója ellenére mindenki előtt nyitva áll majd” – hiszen nők és nemhívők Trabzonban sem csodálhatják meg az Hagia Sophiát a maga teljességében.

Tulajdonoscsere rendelettel

Erdoğan még július 17-én, pénteken átadta az addig a török Kulturális Minisztériumhoz tartozó Hagia Sophia felügyeleti jogát az állami Vallásügyi Hatóságnak (Diyanet). Ali Erbaş nagyimám, a Diyanet elnöke lelkesen jelentette ki: A „86 év nélkülözés” végre véget ért. Az iszlám teológus azt is sietve bejelentette, hogy a szimbolikus épületet nem kizárólag imádkozásra használják majd. Hatalmas közösségi rendezvények, medresze, egyházi egyetem, és iszlám teológiai szeminárium, valamint tanfolyamok szervezéséről álmodik.

Törökországban több mint 80 ezer mecset van. Az Hagia Sophia átalakítását tehát nem a kevés imahely, hanem sokkal inkább valláspolitikai okok magyarázzák.

Kommentáld a cikket

A kommentárt sikeresen továbbítottuk.

A kommentet sikeresen továbbítottuk. Az adminisztrátor ellenőrzése után közöljük.