Törökországban korábban összesen kilenc Hagia Sophia templom maradt fönn. Ezeket a jelenlegi hatalom sorra fölszámolja. Nicea (Iznik) Hagia Sophia temploma, amely a keresztény egyháztörténelem fontos eseményeinek tanúja, a legutóbbi a sorban.
A niceai (mai nevén Iznik – Bursa tartomány, Nyugat-Törökország) Hagia Sophia (görögül: Ἁγία Σοφία) bizánci templomát maga I. Justinianus császár építtette a város központjában, a 6. században. Az akkor még fatetős bazilikában ült össze a második niceai (nikaiai) zsinat 787. szeptember 24-én. Történelmi források szerint a szinóduson 350 pátriárka és számos szerzetes vett részt Trasios pátriárka vezetésével.
A templom különleges helyet foglal el a kelet-római történelemben. A 8. század utolsó harmadára esett a bizánci ikonoklazmus (képrombolás) első periódusának vége. Korábban a freskókat (falfestményeket) tiltották a templomokban, de a hetedik ökumenikus zsinat ismét engedélyezte jelenlétüket. Valószínűleg a niceai Hagia Sophia déli falán jelentek meg először azok a freskók, amelyek Szűz Máriát, Jézus Krisztust és Keresztelő Szent Jánost ábrázolják.
A szenthely egy 11. századi földrengés következtében összeomlott, majd ezután jelentős módosításokkal újjáépítették.
Urkhán Gazi Padişah 1331-ben meghódítja Niceát, a középhajós és oldalsó folyosókkal épített keresztény katedrálist pedig mecsetté alakíttatja át (Urkhán-mecset). A 16. században kitört tűzvész majdnem teljesen elpusztította, de Szulejmán szultán parancsára, komoly építészeti változtatásokkal ugyan, de sikerült ismét helyreállítani.
A niceai Hagia Sophiát is utolérte az atatürki modernizáció szelleme: 1935-ben múzeummá alakították. 2011 novemberében újra mecset lett belőle.
A bizánci kor egyedülálló ritkasága történelmi jelentőségével és szellemi légkörével ma is elbűvöli a látogatókat.
Törökország büszkesége volt a világon egyedülálló épület
Mahmud Şahin imám elmondta, hogy a világ minden tájáról érkező turisták tömegei csodálják a mecsetté alakított egykori keresztény bazilikát.
„A látogatók hálásan megköszönik, hogy megnézhették ezt a csodálatos helyet, amely a maga nemében egyedülálló és páratlan a világon. A külföldi turisták fölveszik az ezan (imára hívás) hangját. Még a kínai turisták is rögzítik az ezant, hogy hazavihessék magukkal. A ramadán hónapban még többen látogatnak ide.”
Vajon milyen nyomot hagy a lelkükben az egykorvolt keresztény bazilika kioltott fénye?