Malajzia: A miniszterelnök vizsgáltassa ki az emberrablást!

2018. május 12-én késő este kopogtattak Norhayati Mohd Ariffin lakásának ajtaján. Az asszony csak aznap tudta meg, miért tűnt el másfél éve Amri Che Mat, a férje. Az éjszakai látogató Shamzaini rendőrfelügyelőként mutatkozott be. A tiszt részt vett az Amri elleni nyomozásban, de később bűntudata támadt. Megerősítette, amit Norhayati már rég sejtett: férjét egy rendőrkommandó rabolta el.

Síita hite miatt hurcolták el

A 45 éves Amri szociális munkásként szegényeket támogató segélyszervezetet alapított Malajzia Perlis nevű szövetségi államában. 2016. november 24-e éjszakáján veszett nyoma. A rendőrség a mai napig szinte semmit sem tett, hogy a férfi elrablásának körülményeit tisztázza. Ami nem is meglepő: Shamzaini kapitány szerint a nyomozást olyan tisztek vezették, akik összejátszanak a rendőrség különleges egységével. A százados tisztázott egy másik esetet is: Raymond Koh tiszteletest ugyanaz az egység rabolta el, mint Amrit.

Míg Amrit „síita hite és devizakereskedelem” miatt hurcolták el, Raymond Koh bűne, hogy „muszlimokat csábított hitehagyásra” – azaz térített köztük.

Elrabolták, mert muzulmánok közt térített

Raymond Koh (64 éves) lelkész szintén szociális munkásként hozta létre a Harapan Komuniti segélyszervezetet, amely gyermeküket egyedül nevelő anyákat, AIDS betegeket és foglyokat támogat. A rendőrség 2011-ben föloszlatta a segélyszervezet ünnepségét, és Koh tiszteletest megbüntették, mivel muszlimok közt térített, bár soha nem emeltek vádat ellene.

A lelkipásztort 2017. február 13-án fényes nappal rabolták el egy csöndes, gyér forgalmú környéken. A térfigyelő kamerák pontosan rögzítették az emberrablást: három fekete terepjáró megállásra kényszerítette Koh autóját, amelyből maszkot viselő férfiak kirángatták és az egyik SUV-ba tuszkolták a lelkészt, majd gyorsan elhajtottak vele. Az egész akció egy percig sem tartott.

Kohn és Maton kívül két személy is eltűnt: 2016 novembere óta nem látták a Joshua Hilmy és Ruth Sitepu keresztény párt.

A némaság fala

Susanna Liew, Koh lelkész felesége rengetegszer járt a rendőrségen, hogy megtudja, mi történt a férjével, sőt megkereste a rendőrfőfelügyelőt és Mahathir Mohamad miniszterelnököt is. „Tragédia, hogy több mint 600 nappal a férjem eltűnése után még mindig semmit sem tudunk arról, hol van és mi történt vele – írta Susanna 2018. október 8-án a CSI-nak. – Minden erőfeszítésünk a hallgatás falába ütközik.”

A rendőrség – ahelyett, hogy földerítené az ügyet –, mindent megtesz, hogy akadályozza a nyomozást. 2017 tavaszán – hónapokkal az emberrablás után – „muszlimok közt végzett hittérítés” vádjával bűnügyi eljárást indítottak a lelkész ellen. Amikor Malajzia Emberi Jogi Bizottsága (Suhakam) megpróbálta kivizsgálni az emberrablást, a rendőrség leállította őket azzal, hogy vádat emeltek egy férfi ellen, akinek valószínűleg semmi köze az emberrabláshoz. (Az Emberi Jogi Bizottságot a malajziai parlament hozta létre 1999-ben. Saját vizsgálatokat indíthat, de nem folyamatban lévő eljárások vagy jogerős ítéletek esetében.)

Susanna Liew: „Kérem, bátorítsák az olvasókat!”

„Köszönöm az eddigi lelkesítő üzeneteket, és a bátorítást – írta Susanna Liew. – Nagyon megérintett engem és a családomat, hogy Európában ilyen sokan aggódnak a férjemért és együttéreznek velünk.” Jó tudni, hogy vannak, akiket érdekel a más országokban élő keresztények sorsa, és imádkoznak értük. „Kérem, biztassák olvasóikat, hogy írjanak Mahathir Mohamad maláj miniszterelnöknek. Ő az egyedüli személy, aki független nyomozást rendelhet el a rendőrségi visszaélések kivizsgálására.”

Malajziában nincs vallásszabadság

A szunnita iszlám – amelyet a 32 milliós lakosság mintegy 60% -a követ – Malajziában államvallás. Az ország legnagyobb vallási kisebbségei a buddhista (többségük kínai – 19%), a keresztény (9%) és a hindu (6%, főleg indiaiak).

Malajzia alkotmányában szerepel a vallásszabadság, ami a valóságban nem létezik. Malajzia azon kevés országok egyike, amelyek nem írták alá az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát. A maláj etnikum tagjai törvény szerint automatikusan muszlimnak számítanak. A síita iszlámot tiltják. A keresztények, korlátok közt ugyan, és főleg nem nyilvánosan, de gyakorolhatják hitüket. Nem muzulmánok nem téríthetnek át muszlimokat.